2.fejezet-Muszáj?

sziasztok!megírtam a 2.részt,remélem tetszeni fog:)és köszi annak a 2 feliratkozónak,nagyon sokat jelent számomra:))pipát,komit,feliratkozókat még nagyon szívesen várok!nem is húzom tovább az időt,jó olvasást!;)

Hazaértem.Csak Anne volt otthon,aki egy finom ebéddel kedveskedett a családnak.És nem hittem a szememnek ki volt ott.A táskámat és a telefonomat a földre ejtettem,a kezemet pedig a szám elé raktam.

-Anne,ő meg mit keres itt a házunkban?-kérdeztem,mire újból előjött az érzés.Remegek!

-Ugyan már Amy!Tök aranyos fiúnak tűnik!-mondta,majd ránézett a számomra sátáni,rémisztő személyre,Harry-re.-Azt mondta randitok lesz.

-Szia Amy!-köszönt nekem teli vigyorral a száján,tettetve az ártatlan "randipartnert".

-Ja,aranyos,de ha ismernéd..-mondtam magamban,majd felkaptam a földre ejtett cuccaimat,és  felrohantam a szobámba,majd bezárkóztam.

Neki támaszkodtam az ajtómnak háttal,és lejjebb csúsztam mígnem ülőhelyzetbe nem értem.Hülyeség volt bezárni az ajtót,mert Harry így is-úgy is betud jutni a szobámba.Elgondolkoztam.Vajon hogy rázzam le magamról?Miket is beszélek,mert bármit is tennék,ő aztán nem menne sehova.De inkább ezt még hanyagoltam.Felálltam és unalmamban össze vissza sétálgattam a szobámban,de eszembe jutott,hogy házit kell csinálnom.Nem törődve a még mindig nappalinkban lévő Harry-vel,nekiálltam a leckének.Vártam hogy David megérkezzen míg Harry itt van,hogy jól ellássa a baját.De szép kis álom.Dav kicsit későn érkezik,körülbelül akkor amikor apukánk,addigra meg Harry kitudja hol lesz,avagy velem hol lesz.Egyszer csak egy hangra lettem figyelmes az ajtómon kívül.

-Amy,engedj be,beszélgetnünk kell valamiről!-szólt egy mély,férfias hang,ami egyértelműen Harry volt.Ez a mondat kicsit meglepedt,de nem szóltam semmit,inkább csináltam tovább a matekot.-Amanda!-tette még hozzá.Oké,nem értem,hiszen ő maga is át tud jönni nem?Hiszen tudja magát "teleportálni",vagy át tud jönni a falon.De a fene sem tudja hogy csinálja,de ez most jelenleg nem érdekel.De meglepő módon eszéhez kapott,és nem tudom melyik féle képpen,de bejutott a szobámba .

-Szóval házit csinálsz?-sétált felém,mire én még kussban maradtam.-Attól még válaszolhatnál!-jött közelebb.Nem szívesen,de vettem a fáradságot és szóltam neki néhány szót.Megfordultam a gurulós székemmel Harry felé.

-Miért csinálod ezt Harry?Ha így akarsz hozzám közeledni nagyon tévedsz kis..-mondtam,de nem tudtam befejezni a mondatomat,mert befogta a számat.A kezei mint a szikla.Erősek voltak és kemények.Hümmögtem,de a kezeit nem vette el a számtól.

-Ne mondj semmit ha lehet!-mondta majd egy enyhe mosolyt ejtett a száján,majd a szemembe nézett.Én is az övéibe.

Egy pillanatig teljesen elgyengültem.A szemei..Nagyon..nagyon szépek.Mintha nem azt a Harry-t láttam volna mint eddig.A kezeit elvette a számtól.Egy szót sem szóltam.Felállított a székemről és egyre közelebb jött hozzám.A testünk már egymásnak volt "nyomulva",és egy igen forrónak tűnő csókot nyomott a számra,majd onnan a nyakamhoz tért,amit egy kicsit furcsáltam.Ekkor kaptam észhez,majd ellöktem magamtól.

-Mit művelsz?Hogy képzeled?-dadogtam,majd éreztem a nyakamon hogy van ott valami.A kezeimmel végig húztam a fájó résznél,majd gyorsan a tükrömhöz mentem.Amikor kapcsoltam,hogy Harry megjelölt,azonnal pánikba estem.Szintén a kezeimet a számhoz tettem,majd onnan el.Nem nem mertem egy szót sem szólni,pedig igen csak lehetett volna.Szépen lassan Harry felé fordultam és ő csak mosolygott.

-Most már hivatalosan is az enyém vagy.-jött közelebb hozzám,és meg akart csókolni.De én félelmemben nem tudtam mit tegyek,úgyhogy kicsit ellöktem.Láthatóan Harry-nek ez nem tetszett.-Este majd jövök érted!-kacsintott,majd megint az a megrémisztő nézés.Egyszer csak arra lettem figyelmes,hogy a szemei más színt mutatnak.Még pedig piros színt.Nekem ez túl sok volt egyszerre.Nem emlékszem másra,csak hogy elestem,és becsuktam a szemeimet.

***

-Amanda!-hallottam egy viszonylag magas férfihangot.Gondoltam,ez biztos David lehetett.Kinyitottam a szemeimet,és megnyugodtam.David,Lucy,Jessica,Anne és apukám vettek körül.Harry sehol.És nagyon megvoltam könnyebbülve.Felültem,majd mindenki a nevemet elejtve átölelt.Viszonylag örültek hogy felkeltem.

-Mi történt kicsim?-kérdezte apa,még én kerestem valami kifogást.

-Kiszáradhattam?-mondtam,mire Jessica felajánlott nekem egy pohár vizet.Ő lement,és kértem hogy Anne és apa menjenek ki a szobámból egy kicsit.Ez végett ők is kimentek.Csak Dav és Lucy voltak velem a szobámban.

-Na tényleg mi történt Amy?-kérdezte David.Úgy látszik ő tudta hogy hazudtam.Közben Jessi is bejött az egy pohár vízzel,és odaadta nekem.

-Harry elment,ugye?-kérdeztem kicsit rémülten.

-Hát itt biztos hogy nincs.Miért itt volt?-kérdezte Lucy felvont szemöldökkel.

-Igen..-válaszoltam,majd egy nagy sóhajtás után kiböktem,hogy mik történtek és hogyan.Végül letettem a vizet a szekrényemre,és kicsit bizonytalanul,akadozva,megmutattam nekik a harapásnyomot,amit Harry hagyott a nyakamon.

-A rohadék!-mondta David,közben a nyakamat nézegették.-Nem fog téged elvinni sehova az az agybeteg.

-Vagy..jobban teszed,ha elmész vele!-mondta Jessica,amin mindegyikőnk csodálkozott.Nagyon meglepett ez a mondat tőle.Kíváncsi lennék ha az én helyemben lenne,és így rájönne,hogy milyen nagy kihívás lenne ez számomra.

-Nem,nem,nem,nem,nem!-mondtam-Miért is?

-Gondolj bele Amanda,hogy Harry mit csinálna veled ha nem mennél el vele!Hogy nem jót,az biztos!Utálja ha elutasítják,vagy ha nem úgy vannak a dolgok,ahogy ő szeretné.-mesélte Jessica.Hű,vajon honnan tudhat ennyi mindent Harry-ről?

-Talán igaza van neki!-mondta Lucy,közben a földet bámulta.-És David..Ha nem akarod hogy Amy-nek komoly baja essen,akkor hagynod kéne,hadd menjen.-tette hozzá David-nek,aki enyhén oldalra döntve a fejét kicsit elgondolkozott rajta.De hahó!Én is itt vagyok,elvégre nekem kellene elmennem vele!

-Várjatok!-mondtam,majd vettem egy mély levegőt.-Nem lenne túl kockázatos ez?

-Csak jót akarunk neked!-mondta Lucy.David még mindig csendben volt,és nézett ki a fejéből.

Elgondolkoztam.Vajon tényleg jobban járnék-e?Lehet.Talán tényleg nem halnék bele.Vagy mégis?David végre megfordult,és egymást néztük.Én kérdően néztem rá,hogy most hogy legyen.Ő meg vállat vont.Nagy levegőt vettem,és lenéztem.

-Talán tényleg jobban járnál.-mondta David kicsit akadozva,de ez azt jelentette nála hogy rendben.Szóval,ennyi.

-Elmegyek.De ha valami bajom lesz..!

-Nem lesz semmi bajod.-mondta Jess.-De jól vigyázz vele.Tud rendes srác lenni,de fogadj szót,ha azt akarod.-tette még hozzá,mire én rábólintottam,de kicsit meglepődtem.Ő rendes srác?Jó vicc.De hát jól van,majd még meglátjuk mi lesz.

***

Már idő volt.Harry írt hogy készülődjek,mert perceken belül a házunkhoz ér.Nagyon nem várom ezt a bizonyos randit ezzel a félkegyelművel.Azt sem tudom hova megyünk,vagy hogy mit csinálunk,és főként hogy mi a fene lesz..Egyszer hirtelen a telefonom üzenetjelzőjére lettem figyelmes.Harry írt:Itt vagyok a házatok előtt,gyere le.Amúgy meg mondták már neked,hogy nagyon dögös vagy meztelenül?:D.Úristen.Ne,ne,ne!Hogyan látott meg?Mindegy,de ez akkor is pofátlan volt tőle.Lementem és elköszöntem mindenkitől.David-el megöleltük egymást.Kérte hogy vigyázzak magamra.Hirtelen a kezembe nyomott egy csípős spray-t,amivel kérte,hogy fújjam le ha valami olyat csinál.Kössz bátyus,ez még biztos jól jön!

-Szia cica,milyen jól nézel ki!-mondta,mire én nem túl lelkesen válaszoltam egy sima "kössz"-t.Harry egy pillanatra oldalra szegezte a száját,majd kinyitotta nekem a  kocsiajtót hogy üljek be.Nem volt kedvem az anyósülésen ülni mellette,de eszembe jutott Jessica mondata:Tegyem azt,amit mond.Jó,beültem mellé,majd beült a vezetőülésre,és elindultunk valahova.

-Hova megyünk?-kérdeztem.Amerre épp mentünk,arra nagyon sötét volt.A lámpák egyértelműen világítottak,de a hely nagyon ijesztő volt.

-Valahova.Majd meglátod!-kacsintott,majd a vezetésre koncentrált.Megint kezdtem félni,de ha azt csinálom amit mond,akkor nem lesz semmi baj.Ez az a dolog ami megnyugtatott valamennyire.De amúgy tényleg..Azt csináljam amit mond?Végig?Biztos nagyon nehéz lesz neki mindezt megtenni.